Időpontot akkor egyeztessünk, ha a rögzítési kiosztás és a beépítési mód már ismert, mert a vizsgálat ekkor adja a legmegbízhatóbb eredményt. A terhelést folyamatosan kell növelni, körülbelül egy perc alatt éri el a végterhelést a kalibrált mérőműszer, és legalább minimális mintaszámra van szükség a jegyzőkönyv elkészítéséhez.
Röviden:
- Az ajánlatkéréshez adjuk meg a vizsgálati pontok számát, a fogadófelület típusát és a hozzáférés feltételeit; mérjünk vakolás vagy hőszigetelés előtt.
- Az ETAG 029 legalább öt próbát javasol, a karakterisztikus ellenállás meghatározásához legalább tizenötöt; az EOTA TR 051 szintén tizenöt próbát ajánl.
- A kihúzásos próba a dübel tönkremeneteléig méri a maximális erőt; a próbaterheléses módszer előre rögzített terhelést vizsgál, az EOTA TR 053 külön feltételeivel.
- A mérés csak akkor hasonlítható az ETA értékeihez, ha a fogadófelület megfelel az előírt paramétereknek, a fúrást és tisztítást pedig a gyártó utasítása szerint végzik.
- Tizenötnél kevesebb próba esetén az ETAG 029 szerinti öt százalékos fraktilis értékből számítják a karakterisztikus ellenállást; legalább tizenöt próbánál más módszer alkalmazható.
Tartalomjegyzék
- Az ütemezés gyakorlati lépései: mikor hívjuk ki a szolgáltatót
- Szabványok és ajánlások: mit írnak elő az ETAG és TR dokumentumok
- Mintanagyság és a vizsgálat időzítése: hány teszt kell
- Helyszíni előkészítés ellenőrző lista az ütemezéshez
- A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma és felhasználása a tervezésben
- Miért érdemes mérhető adatra alapozni a rögzítési döntéseket
- Hogyan rendelhető meg a helyszíni dűbelhúzóvizsgálat
- Gyakran ismételt kérdések
- Források
Az ütemezés gyakorlati lépései: mikor hívjuk ki a szolgáltatót
A húzópróbát két jellemző pillanatban érdemes beütemezni: a műszaki előkészítés fázisában, amikor a tervek és a rögzítési kiosztás már rendelkezésre állnak, vagy a kivitelezés közben, amikor a beépített dűbelek ellenőrzése válik szükségessé. Az időpont egyeztetésekor az alábbi adatokat kérjük el a megrendelőtől:
- Rögzítési kiosztás és a tervezett pontok száma
- A fogadófelület típusa (beton, tégla, blokk, egyéb falazat)
- Elérhető tervrajz vagy kiosztási vázlat
- Helyszíni hozzáférhetőség (állványozás, magasság, nyitási idő)
- Meglévő védőréteg vagy vakolat állapota a vizsgálandó pontokon
A menetrend jellemzően három lépcsőből áll: az előkészítés napja, amikor a fúrás és a tisztítás megtörténik a gyártói utasítás szerint, a vizsgálat napja a helyszíni beállítással és a mérésekkel, végül a jegyzőkönyv átadása. Egy átlagos helyszíni nap több vizsgálati pont lemérésére elegendő, a pontos időtartam a hozzáférhetőségtől és a tesztszámtól függ.
Az ütemezést érdemes úgy koordinálni más munkákkal, hogy a vizsgálat a vakolás, a hőszigetelés vagy a napelem szerelés megkezdése előtt történjen, amikor a rögzítési pontok még szabadon hozzáférhetők. A helyszíni próba lépéseiről részletesebb áttekintést is adunk, amely segíthet a felkészülésben.
Szabványok és ajánlások: mit írnak elő az ETAG és TR dokumentumok
A helyszíni húzópróbák elvégzésénél érdemes figyelembe venni az európai műszaki ajánlásokat. Az ETAG 029 Annex B dokumentuma rögzíti a job site tesztek elvégzésének feltételeit, köztük azt, hogy az összeszerelésnek meg kell egyeznie az eredeti beépítéssel. Fém befecskendezett dübelek esetén az EOTA TR 053 ajánlása szabja meg a terhelés növelésének módját és a felügyelet kereteit, míg műanyag dübelek és csavarok esetén az EOTA TR 051 ajánlása érvényes.
A terhelés folyamatos növelését körülbelül egy perc alatt javasolt elvégezni, amíg a végterhelés elérésekor a kalibrált mérőműszer rögzíti az értéket. Ez a lépés adja a mérés megbízhatóságának alapját, és minden job site vizsgálatnál azonos módon ismétlődik.
Az ütemezés során ügyelni kell az alapanyagok paramétereire is:
- A fogadófelület típusának és szilárdságának meg kell egyeznie az ETA-ban rögzített, vagy annál nagyobb paraméterű téglával, blokkal vagy betonnal.
- A fúrási és tisztítási módot a gyártói utasítás szerint kell elvégezni, különben az eredmény nem lesz összevethető az ETA-értékekkel.
- A vizsgálati elrendezésnek igazodnia kell a tervezett rögzítési kiosztáshoz, beleértve az él- és távolságtartást is.
Mintanagyság és a vizsgálat időzítése: hány teszt kell
A megbízható eredményhez meghatározott mintaszámra van szükség. Az ETAG 029 legalább 5 tesztet javasol, a karakterisztikus ellenállás meghatározásához pedig legalább 15 tesztet ajánl. Az EOTA TR 051 legalább 15 húzótesztet javasol.
A vizsgálati módszer két fő típusra osztható:
- Pull-out teszt: a dűbelt a tönkremenetelig terheljük, és a maximális erőt rögzítjük, ez adja a jellemző ellenállás alapját.
- Proof-load teszt: egy előre meghatározott terhelési szintig terhelünk, és azt ellenőrizzük, hogy a rögzítés megtartja ezt a szintet, ehhez az EOTA TR 053 ajánlása külön minimális tesztszámot és felügyeleti feltételt ír elő.
A terhelés bevezetése mindkét módszernél azonos elvet követ: a terhelést folyamatosan növeljük körülbelül egy perc alatt, amíg a kívánt szintet elérjük, és a mérőműszer folyamatosan rögzíti az értékeket.
Helyszíni előkészítés ellenőrző lista az ütemezéshez
A vizsgálat napjának hatékonysága nagyrészt az előkészítésen múlik. Az alábbi lépéseket érdemes elvégezni az időpont egyeztetése után, még a helyszíni munka megkezdése előtt:
- Biztosítsuk a tervrajzokat és a rögzítési kiosztást, majd jelöljük meg fizikailag a vizsgálandó pontokat a helyszínen.
- Ellenőrizzük a fúrási módot és a bitátmérőt, valamint a tisztítási eljárást a gyártói utasítás és az ETA követelményei szerint.
- Gondoskodjunk a helyszíni hozzáférésről, szükség esetén állványozásról vagy emelőeszközről, és biztosítsuk az elektromos táplálást a tesztgép számára.
- Tájékoztassuk a kivitelezésben részt vevő csapatot a munkavédelmi előírásokról, amelyek a terhelés alatt álló mérőműszer közelében érvényesek.
Profi tipp: Ha a vizsgálathoz HILTI HAT 28 típusú mérőműszert használnak, érdemes előre jelezni ezt a kivitelezőnek, mert a hitelesített mérés pontos rögzítési feltételeket igényel a vizsgálati pont körül.
A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma és felhasználása a tervezésben
A helyszíni vizsgálat eredménye egy dokumentált jegyzőkönyv, amely a műszaki tervezés alapjává válik. Az ETAG 029 és az EOTA TR 051 egyaránt meghatározza, mit kell tartalmaznia egy ilyen dokumentumnak:
- A vizsgált termék neve és a helyszín azonosítása
- A vizsgálat dátuma és a használt tesztgép típusa
- Az egyes mérési pontok N1 vagy Np eredményei
- A törésmód leírása (kihúzás, fogadófelület törése, dübel szakadása)
- A fúrási és tisztítási paraméterek rögzítése
A mintaszámtól függően a karakterisztikus érték számítása eltér: 15-nél kevesebb teszt esetén az ETAG 029 szerinti 5%-os fraktillal határozzák meg az értéket, legalább 15 tesztnél pedig más számítási módszer alkalmazható. A műszaki vezető ezekből az adatokból dönt arról, hogy a tervezett rögzítés megfelel-e a terhelési követelményeknek, vagy módosításra van szükség. A jegyzőkönyv pontos tartalmáról további részleteket is összegyűjtöttünk.
Miért érdemes mérhető adatra alapozni a rögzítési döntéseket
A rögzítések teherbírását gyakran becslésből vagy táblázati értékből vezetik le, miközben a valós fogadófelület minden projekten eltérő lehet. A helyszíni mérés ezt a bizonytalanságot számszerű adattal váltja fel, ami egyszerűbbé teszi a felelősség tisztázását is, ha egy rögzítés később kérdésessé válik. A részletes jegyzőkönyv nem csak a pillanatnyi döntést támogatja, hanem később is visszakereshető bizonyítékként szolgál a projekt dokumentációjában. Aki ezt a megközelítést alkalmazza, kevesebb utólagos vitával és pontosabb tervezési alappal dolgozik.
— Havasy
Hogyan rendelhető meg a helyszíni dűbelhúzóvizsgálat
Helyszíni dűbelhúzóvizsgálatot végzünk HILTI HAT 28 műszerrel, országos kiszállással, és minden mérésről dokumentált jegyzőkönyvet adunk át. Mivel kivitelezési háttérrel dolgozunk, pontosan tudjuk, milyen adatokra van szüksége a műszaki vezetőnek és a tervezőnek a döntéshez.
Az ajánlatkéréshez a következő adatokat kérjük:
- A tervezett rögzítési kiosztás és a vizsgálandó pontok száma
- A fogadófelület típusa (beton, tégla, blokk, egyéb falazat)
- A helyszíni hozzáférés és a rendelkezésre álló időablak
Az egyedi kalkuláció a projekt méretétől és a mintaszámtól függ, az ár a Dűbelhúzás és kihúzóvizsgálat jegyzőkönyvvel szolgáltatásunk oldalán kérhető ajánlat formájában.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor kell előre egyeztetni a húzópróba időpontját?
Az időpontot akkor egyeztessük, amint a rögzítési kiosztás és a fogadófelület típusa ismert, mert ezek határozzák meg a vizsgálat elrendezését. A műszaki előkészítés vagy a kivitelezés közbeni ellenőrzés egyaránt megfelelő pillanat lehet.
Hány húzópróbát kell elvégezni egy projekten?
Az ETAG 029 legalább 5 tesztet javasol; a karakterisztikus ellenállás meghatározásához legalább 15 teszt ajánlott. A pontos szám a termék típusától és az ETA előírásaitól függ.
Mennyi ideig tart egy helyszíni húzópróba?
A terhelést folyamatosan növeljük körülbelül egy perc alatt a végterhelés eléréséig; ez az idő a terhelés növelésére vonatkozik, a teljes mérési idő a helyszíni körülményektől is függ. A teljes helyszíni nap hossza a vizsgálandó pontok számától és a hozzáférhetőségtől függ.
Mi a különbség a pull-out és a proof-load teszt között?
A pull-out teszt a dűbelt a tönkremenetelig terheli, és a maximális erőt rögzíti, míg a proof-load teszt egy előre meghatározott terhelési szintig terhel, és azt ellenőrzi, hogy a rögzítés megtartja azt. A választás a projekt céljától és a vonatkozó EOTA ajánlástól függ.
Mit kapunk a vizsgálat után?
A vizsgálat után dokumentált jegyzőkönyvet adunk át a mérési eredményekkel. Ezt a dokumentumot a Dűbelhúzás és kihúzóvizsgálat jegyzőkönyvvel szolgáltatásunk keretében biztosítjuk minden megrendelő számára.
Források
A cikkben hivatkozott ajánlások teljes szövege az ETAG 029 Annex B, az EOTA TR 053 és az EOTA TR 051 dokumentumokban olvasható. A terhelés-bevezetés gyakorlati részleteit a Hilti helyszíni vizsgálati útmutatója tárgyalja.